A számos nyugati országban már működő útdíjszedési rendszer hazánkban történő  bevezetésének egyik célja az volt, hogy anyagi alapot teremtsen a gyorsforgalmi úthálózat karbantartására és bővítésére. 

A dinamikusan növekvő tranzitforgalom olyan mennyiségű és színvonalú út építését, valamint a meglévők olyan arányú fejlesztését kívánná, amelyre állami szinten jelenleg nincs keret. A hiányzó forrást részben azok segítségével kívánják megteremteni, akiknek  megfelelő minőségű utakra a legnagyobb szükségük van, illetve legnagyobb arányban használják és így amortizálják az érintett útszakaszokat: a fuvarozók és áruszállítók.

Az e-útdíj, azaz a megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer tavalyi bevezetése előtt sokan tartottak attól, hogy jelentősen csökkenni fog a tranzitforgalom hazánkban az új költség bevezetése miatt. A WebEye Magyarország Kft. adataiból kiderül, hogy a tranzitforgalom nagy része az M1-M5 (balkáni), illetve M1-M3 (kelet-európai) autópályákon bonyolódik. Mivel a KRESZ szabályai tiltják a 3,5 tonna fölötti járművek alacsonyabb rendű útszakaszokon való közlekedését, belföldön eddig sem tudták a fizetős útvonalakat ingyenes irányba kerülni. Ezek szerint a félelem eltúlzott volt, hiszen a tranzitforgalom által használ útvonalakon (autópályák) eddig is kellett útdíjat fizetni.

Most már a tapasztalat is bizonyítja, hogy az említettek miatt nem kell tartani attól, hogy emiatt elkerülnénk hazánkat a fuvarozók, hiszen az útdíj bevezetése óta eltelt több mint 10 hónapban nem csökkent jelentősen a hazánkon áthaladó tranzitforgalom.