Az új rendszerben a jogosulatlan úthasználók kiszűrését a meglévő rendszer bővítésével 74 fix, telepített portál, valamint 45 darab, hordozó járművekbe telepített mobil egység segíti. Az új infrastruktúra lehetővé teszi a forgalom megállítás, sőt lassítás nélküli ellenőrzését.

A portálok és a mobil egységek egyaránt rögzítik az általuk ellenőrzött keresztmetszeten áthaladó járművekről készülő fényképfelvételt, továbbá a járművek felségjelét, rendszámát, tengelyszámát, valamint az egyéb fontos adatokat, minden napszakban, a legszélsőségesebb időjárási körülmények között is.

Ezen felül az új ellenőrző egységek képesek az EETS irányelveknek megfelelő, úgynevezett OBU fedélzeti berendezésekkel kommunikálni. Az ellenőrzőpontok által gyűjtött adatok alapján a jogosulatlan úthasználókkal szembeni hatósági fellépés a Rendőrség feladatkörébe tartozik.

A hatóság munkáját 50 új mobil bírságoló egység segíti, a jogosulatlan úthasználatot pedig közigazgatási bírsággal szankcionálják majd. A bírság kiszabására két módon lesz lehetőség: a helyszínen megállítással, vagy az objektív felelősség elve alapján, a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal vagy üzembentartóval szemben.

A jogosulatlan úthasználat szankciója

DíjellenőrzésA 2013. júliusában bevezetésre került útdíjrendszerben igen komoly ellenőrzéseket végeznek majd, hogy a szabályszegőket kiszűrjék. Az ellenőrzést alapvetően 74 fixen telepített kapunál, portálnál fogják végezni – ezek elszórva helyezkednek majd el a díjköteles úthálózat mentén, illetve ellenőriznek majd a határállomásoknál is. Ezek az állomások az elhaladó gépjárművek minden fontos adatát képesek lesznek leolvasni.

Ezen felül szolgálatba áll majd 45 autó is, amelyek a tehergépjárműveket ellenőrzik telepített mobil díjellenőrző berendezések segítségével, illetve 50 bírságoló autó is rója majd az utakat. Ez utóbbiakat a rendőrség kapja majd, egyben az ő feladatuk lesz az is, hogy fellépjenek a jogosulatlan úthasználókkal szemben.

A NÚSZ ígérete szerint éjjel-nappal, a fényviszonyoktól és az időjárástól függetlenül képesek lesznek majd zavartalanul végezni az ellenőrzést és az adatgyűjtést. Azoknak, akik fedélzeti egységeken keresztül veszik majd igénybe a rendszert, nem árt észben tartaniuk, hogy ezek által bármikor, bárhol ellenőrizhetőek lesznek, attól függetlenül, van-e a közelben ellenőrzőpont vagy autó.

Ha valakit szabályszegésen kapnak, az komoly szankciókat vonhat maga után. Alapesetben megállítják a vétkes gépjárművet, és helyszíni ellenőrzést végeznek az úthasználóval szemben, bírságolásra sor kerülhet azonban megállítás nélkül is – ekkor a jármű bejegyzett tulajdonosa, illetve üzembentartója kapja a csekket az objektív felelősség elve alapján. Ha a vétséget külföldi állampolgár követi el, a bírságot utólag, a vétkes Magyarországra történő visszatérésekor is beszedhetik.

A májusban megjelent kormányrendelet melléklete közli a bírságok mértékét. Az e-útdíj törvény szerint három csoportba sorolhatók a jogosulatlan úthasználók, a büntetés mértékét az is befolyásolja, hogy melyik csoportba tartoznak a szabályszegők.

  • Az első csoportba azok sorolhatók, akik az útszakasz használata előtt nem váltottak viszonylati jegyet, illetve az útdíj szolgáltatóval nem kötöttek szerződést, vagyis nem rendelkeznek útdíj fizetésére alkalmas fedélzeti eszközzel, amivel rendezhetnék a fizetést.
  • A második csoportba azok tartoznak, akik a kelleténél alacsonyabb díjkategória szerint használják az utat, vagyis akár szándékosan, akár véletlenül, de valamilyen adatot úgy adtak meg, hogy kevesebbet kelljen fizetni.
  • A harmadik csoport tagjai azok, akik a fedélzeti eszközt használják szabálytalanul.

A bírság a felsorolt három csoport, illetve a teherautó tengelyeinek a száma szerint változik. Ha a járművezető személye nem deríthető ki, akkor az üzembentartó fizet. A négytengelyes járműnél 110 ezer, a háromtengelyesnél 90 ezer, a kéttengelyesnél 80 ezer forint a büntetés.

Így ellenőriz az útdíjellenőr

A 2013. július 1-jével bevezetésre került új e-útdíj-rendszer alapján a Magyarország autópályáinak, autóútjainak és főútjainak díjköteles szakaszait használó, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárműveknek a tényleges úthasználattal arányos útdíjat kell fizetniük. A kiszabott úthasználati díjak megfizetését az arra jogosult díjellenőrző szerv munkatársai ellenőrzik. A ellenőrzés részleteit az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

A díjellenőrzés módszerei

A rendelet értelmében a díjellenőrzésre feljogosított szervezet jogosult ellenőrizni a díjfizetésre kötelezett járművet, illetve vezetőjét, hogy az kiegyenlítette-e az úthasználati díjat; illetve, hogy a díjfizetés szabályosan történt-e. A díjellenőrzésre jogosult szerv az ellenőrzést végrehajthatja többek közt kötelező megállítás alkalmazásával; az üzembentartó székhelyén vagy telephelyén; lekérdezheti a díjköteles útszakaszon jogosulatlanul haladó gépjárművel és annak üzemben tartójával kapcsolatos adatokat a járműnyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásából; illetve adatokat gyűjthet a díjköteles szakaszokon közlekedő járművekről telepített fix vagy mobil eszközök segítségével. Amennyiben azt tapasztalja, hogy nem vagy nem megfelelő mértékű díjfizetés történt, hatósági eljárást folytathat le a járművezető ellen, illetve szabályszegés elkövetése esetén bírságot szabhat ki.

Intézkedés szabálysértés esetén

A díjellenőrző szerv az ország egész területén eljárásra jogosult. Szabálysértés esetén a szervezet határozatát az ügyfél részére legkésőbb annak időpontjától számított hatvan napos határidőn belül megküldi. A díjellenőrző szervezet határozata ellen nem lehet fellebbezni. A távollévő ügyfelet nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, azonban a határozat közlésekor tájékoztatni kell arról, hogy nyolc napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő. Ha az ügyfél nem él ezzel a jogával, a jogkövetkezmények a határidő lejártát követő nappal állnak be. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés alkalmával a járművezető elismeri a jogsértést, a díjellenőr helyszíni bírságot szabhat ki rá. Ez esetben a bírság kiszabása előtt tájékoztatja a szabálytalankodót a bizonyítékokról, a helyszíni bírság ki nem fizetésekor alkalmazott eljárásokról, illetve arról, hogy a határozata ellen nem fellebbezhet.

A díjellenőr jogai

A díjellenőr minden esetben egyedi azonosítóval és egyéb biztonsági elemekkel ellátott igazolvánnyal rendelkezik. Ezekkel igazolja, hogy a fenti rendelet értelmében jogosult a díjellenőrzésre feljogosított szervezet nevében eljárni.

A díjellenőrnek jogában áll többek között a gépjárművet megállítani, annak okmányait átvenni és visszatartani; a díjellenőrzés alá vont gépjármű adatait a díjszedő adatbázisából beszerezni; a gépjármű azonosító és a vezető személyazonosító okmányait megvizsgálni, azokról másolatot készíteni; illetve szabálytalan úthasználat esetén az elkövetőt a díjköteles útszakasz legrövidebb úton történő elhagyására kötelezni.

Amennyiben a díjellenőr a hatáskörébe tartozó szabálysértő magatartást tapasztal, köteles intézkedést kezdeményezni a jogsértő járművezetővel szemben.

Bírság és hatósági eljárás

Ha az úthasználó nem ismeri el a szabálysértés tényét, a díjellenőr hatósági eljárást folytathat le vele szemben, a helyszínen határozatot hozhat, és helyszíni bírságot szabhat ki. Amennyiben a vezető ezt nem hajlandó kifizetni, az ellenőr a járművet visszatarthatja. Ha a díjellenőr a szabálytalan úthasználó részéről személyét fenyegető támadást észlel, annak elhárítása érdekében – az érintett előzetes figyelmeztetése után – testi erőt, illetve ha az nem vezet eredményre, végső esetben a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot is alkalmazhat.

A gépjármű visszatartása

Ha az ellenőr a szabálytalanság megállapítása után a gépjármű visszatartása mellett dönt, jogosult annak a visszatartás idejére várakozóhelyet kijelölni, illetve forgalmi engedélyét a visszatartás időtartamára elvenni. Azonban a díjellenőr által alkalmazott intézkedés egy esetben sem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban annak törvényes céljával; illetve az ellenőrnek a több lehetséges intézkedés közül mindig azt kell választania, amely az érintettre nézve a lehető legkevesebb hátránnyal jár. Amennyiben a gépjármű vezetője úgy ítéli, hogy a díjellenőr viselkedési jogsértő volt, legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül panasszal fordulhat a rendőrséghez.

A bírságból befolyó összegek felhasználása

A szabálysértésért kiszabott bírságokból befolyó összegeket a kormány a díjellenőrök munkáját is szabályozó, az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló kormányrendelet alapján kizárólag az úthálózattal kapcsolatos feladatokra költheti, azaz új utakat építhet, felújíthatja, bővítheti és karbantartatja a meglévőket.